Mi az a hatfaktoros személyiségmodell – és hogyan épít rá a trita?

A hatfaktoros személyiségmodell hat területen írja le a jellemző viselkedésünket, érzéseinket és hozzáállásunkat. A szakirodalom HEXACO néven ismeri; Michael Ashton és Kibeom Lee kutatta és rendszerezte a 2000-es évek első felében. Jellegzetes eleme a Becsületesség-Alázat, amely a legtöbb ismert kérdőívben nem szerepel önálló dimenzióként.

Hogyan lett a tulajdonságokat leíró szavakból modell?

A hatfaktoros modell a személyiséglélektan lexikai, vagyis szókincset vizsgáló hagyományából nőtt ki. Ez a hagyomány abból indul ki, hogy a mindennapokban fontos emberi tulajdonságokra minden nyelv előbb-utóbb szót alkot.

A kutatók összegyűjtötték egy-egy nyelv személyiséget leíró szavait, majd sok embert megkértek, hogy jellemezze magát velük. A válaszokban azt vizsgálták, mely tulajdonságok fordulnak elő együtt. Ezekből a csoportokból rajzolódtak ki a személyiség dimenziói. A vizsgálatokat több nyelven is elvégezték.

Ashton és Lee 2007-es összefoglalója szerint több mint egy tucat nyelv szókincsének elemzésében ugyanaz a hat faktor jelent meg. A hatodikat, a Becsületesség-Alázatot egy korai magyar szókincsvizsgálat is jelezte. A név betűszó: Honesty-Humility, Emotionality, eXtraversion, Agreeableness, Conscientiousness, Openness.

A hat dimenzió

H Becsületesség-Alázat Az őszinteség, a méltányos bánásmód, a kapzsiság kerülése és a szerénység területe. A magasabb pontszám arra utalhat, hogy valaki kevésbé hajlik mások befolyásolására a saját előnye érdekében, és kevesebb elismerést igényel. Alacsonyabb pontszám mellett nagyobb hangsúlyt kaphat a saját érdek érvényesítése.

Munka közben például ezekben a helyzetekben figyelheted meg:

• Elismerésnél. Ki áll ki egy közös eredménnyel, és kinek a munkája marad láthatatlan mögötte.
• Alkuhelyzetben. Ki milyen eszközökkel érvényesíti az érdekét bérről vagy erőforrásról szóló tárgyaláson.
• Önmenedzselésnél. Ki hogyan kommunikál a saját teljesítményéről egy értékelő beszélgetésen.
• Kontroll nélküli helyzetben. Mi történik akkor, amikor egy szabály betartását senki nem ellenőrzi.

Az adott helyzettől függ, melyik tulajdonság jelenthet előnyt. A nyílt önérvényesítés ugyanúgy hasznot hozhat a csapatnak, mint a háttérbe húzódás. Ezt a dimenziót a legtöbb ismert kérdőív nem méri önálló skálaként, és ez érdemi különbség.

E Emocionalitás Az aggodalomra való hajlam, a támaszkeresés és az erős kötődés skálája. A magasabb pontszám a veszélyre való nagyobb érzékenységet jelzi, az alacsonyabb nagyobb érzelmi távolságtartást és kockázattűrést. Nem azonos az elterjedt Big Five modell érzelmi stabilitást mérő skálájának fordítottjával. A két skála részben más tulajdonságokra helyezi a hangsúlyt.

Például a következő helyzeteket lehet átgondolni:

• Kockázatok jelzésénél. Ki mondja ki elsőként, hogy egy határidő nem tartható, egy megoldás nem fog működni.
• Nyomás alatt. Ki mennyire tud éles helyzetekben döntést hozni.
• Segítségkérésnél. Ki fordul elsődlegesen másokhoz, ha elakad, és ki próbál meg előbb egyedül megoldást találni.
• Rossz hír átadásánál. Ki hogyan mond el olyasmit, amit a másik fél nehezen fogadhat.

A skála két végéhez eltérő erősségek kapcsolódhatnak. A korán jelzett kockázat sok problémát megelőzhet, a hidegvér pedig a stresszes helyzetben ér sokat.

X Extraverzió Azt írja le, mennyire tölt fel valakit a társas közeg, és mennyire érzi magát otthonosan a figyelem középpontjában. A magasabb pontszám élénkebb társas részvételre és könnyebb kapcsolatépítésre utalhat. Az alacsonyabb pontszám visszafogottabb társas jelenlétre utalhat.

A társas viselkedés kívülről is könnyen megfigyelhető:

• Beszélgetéseken. Ki szólal meg elsőként, és ki az, aki előbb végiggondolja, amit mondana.
• Új közegben. Ki keresi a kapcsolatot egy rendezvényen, és ki marad meg inkább a saját körénél.
• Nyilvános szereplésnél. Kit tölt fel egy bemutató, előadás, és kitől igényel több energiát.
• Munkanap után. Kit tölt fel egy közös program, és kinek ad többet az egyedüllét.

A Barátságosság A megbocsátás, a rugalmasság és a konfliktuskerülés területe. Magasabb pontszám mellett jellemzőbb lehet a türelem és a békülékenység. Alacsonyabb pontszám mellett könnyebben vállalhat valaki vitát, és kritikusabban fogadhatja a javaslatokat.

Leginkább vitahelyzetekben mutatkozik meg:

• Ellenvélemény kimondásánál. Ki mondja ki egy ötletről, hogy nem fog működni.
• Konfliktusok után. Ki engedi el könnyen, és ki viszi tovább a sérelmet.
• Kritika fogadásánál. Ki veszi tárgyilagosan a visszajelzést, és ki éli meg támadásként.
• Nyomás alatt. Ki enged a saját álláspontjából a béke kedvéért.

Az alacsony pontszám nem jelenti azt, hogy valaki ne lenne kedves vagy jó kolléga. Lehet, hogy egyszerűen hamarabb kimondja, ha nem ért egyet. Arról, mit érdemes ebből csapatszinten megbeszélni, a csapatprofilról szóló cikkünkben olvashatsz.

C Lelkiismeretesség A tervezés, a kitartás és az alaposság skálája. A magasabb pontszám következetesebb feladatvégzésre utalhat, az alacsonyabb pedig arra, hogy valaki szívesebben rögtönöz, mint követ egy részletes tervet.

A munkaszervezésben például ezeket figyelheted meg:

• Tervezésnél. Kinek kell részletesen lebontani a feladatokat, és ki indul el szívesen egy általános iránymutatás alapján.
• Határidő közeledtével. Ki osztja be a feladatokat egyenletesen, és ki hagy többet az utolsó napokra.
• Átadás előtt. Ki néz át mindent többször, és ki bízik az első verzióban.
• Változó környezetben. Kit zavar, ha felborul egy terv, és ki szervezi át gond nélkül.

Ennél a dimenziónál a legerősebb a kísértés, hogy a magasabb pontszámot tartsuk jobbnak. Gyakran változó környezetben a rugalmas munkamód is előnyt jelenthet. Egy csapat arról is beszélt, mely folyamataikat egyszerűsítenék; ezt az anonimizált csapattörténetünkben követheted végig.

O Nyitottság Az új megközelítések keresése, az esztétikai fogékonyság és az intellektuális érdeklődés. A magasabb pontszám ötletgazdagságra és az új megközelítések iránti érdeklődésre utalhat. Az alacsonyabb pontszám inkább a bevált megoldások és a stabilitás előnyben részesítésére utal.

Munka közben például ezekről lehet beszélgetni:

• Új eszköz bevezetésénél. Ki próbálja ki azonnal, és ki kérdez rá előbb, hogy mi baj van a jelenlegivel.
• Problémamegoldásnál. Ki keres új megközelítést, és ki nyúl a bevált megoldásokhoz.
• Folyamatátalakításnál. Kit lelkesít az újratervezés, és kinek ér többet a stabilitás.
• Szakmai fejlődésnél. Ki nyit szívesen új irányokba, és ki mélyíti inkább a saját szakterületét.

Egy nagyobb átszervezésnél ezek a különböző igények is szóba kerülhetnek.

Mit ad hozzá, hogy skálán mérünk?

Mind a hat dimenziót folytonos skálán mérjük. Az eredmény így az extraverzió mértékét is megmutatja, ahelyett hogy mindenkit két csoport egyikébe sorolna. Csapatban pedig a tagok közötti különbség iránya és mértéke is láthatóvá válhat.

Ez a szerkezeti különbség alapvetően választja el a hatfaktoros modellt a kategóriákba soroló kérdőívektől. A különbségekről részletesen olvashatsz a hatfaktoros modellt és az MBTI-t összevető cikkünkben. A tritában rövid profilneveket és leírásokat is használunk, hogy könnyebb legyen beszélni az eredményekről. Az értelmezés alapja a pontszám marad, a rövid leírás a megértést segíti.

Hogyan épít erre a trita?

A modellre építve saját kérdéskészletet állítottunk össze, amelynek megbízhatóságát folyamatosan vizsgáljuk, és az eredmények alapján javítjuk. Ennek neve Trita Six Factor Inventory, röviden TSFI.

A tételek alapját az IPIP adta. Ez egy szabadon felhasználható, kutatásban használt tételbank, amelynek állításait a hatfaktoros modell skáláihoz dolgozták ki. Ebből a bankból kiindulva válogattuk össze a saját készletünket, elkészítettük a magyar adaptációt, és saját adatokon finomítjuk a tételeket és a súlyozásukat.

A rövid változat 60 állításból áll, a kitöltés körülbelül tíz perc. Az eredmény hat 0–100-as skálán jelenik meg. Az önértékelés összevethető a visszajelzésre felkért ismerősök és kollégák értékelésével is. Erről a két nézőpont összehasonlításáról szóló cikkünkben írunk.

Három gyakori félreértés

„Van ideális profil.” Nincs. Különböző helyzetekben más-más tulajdonságok jelenthetnek előnyt. A kérdés mindig az, mennyire illik a profil a környezethez, a feladathoz és a csapathoz.

„A pontszám ítélet.” A pontszám önjellemzésen alapuló pillanatkép, mérési bizonytalansággal. Néhány pontnyi eltérés önmagában nem jelent érdemi különbséget. Egy nagyobb eltérés beszélgetéstéma lehet.

„A személyiség egyenlő a képességgel.” A hatfaktoros modell nem intelligenciát, tudást vagy teljesítményt mér. A jellemző viselkedésről, érzésekről és hozzáállásról ad képet. A szakmai tudást és a feladat elvégzéséhez szükséges készségeket külön kell megismerni.

Források

• A HEXACO hivatalos skálaleírásai
• Ashton és Lee (2007): a HEXACO-modell empirikus és elméleti alapjai
• Lee és Ashton (2004): a HEXACO személyiség-kérdőív pszichometriai jellemzői
• IPIP: a nyilvános, kutatásban használt tételbank

Megjegyzés a hivatkozásokhoz: a „több mint egy tucat nyelv” megfogalmazás Ashton és Lee 2007-es áttekintéséből származik. A vizsgált nyelvek száma azóta bővült, ezért szándékosan nem adunk meg pontos számot.