HEXACO vagy MBTI – miért számít a különbség?

Amikor egy folytonos skálát négy betűvé alakítasz, elveszíted a különbségek mértékét. Ez a hatfaktoros modell és az MBTI közötti legfontosabb szerkezeti eltérés. A tétje akkor derül ki, amikor a csapatod eredményeit egy év múlva újra elő akarod venni.

A kategória információt veszít

Az MBTI négy preferenciapárból képez tizenhat kategóriát. A négybetűs kód könnyen megjegyezhető, és egy csapatépítőn jó beszélgetésindító. A hatfaktoros modell hat dimenzión ad 0-100-as értéket, és megőrzi a távolságokat.

McCrae és Costa 1989-es elemzése az MBTI skáláit a folytonos személyiségdimenziókhoz mérte. Azt találták, hogy a preferenciapárok mögötti skálák értelmes együttjárást mutatnak a folytonos vonásokkal. A kutatásban vitatott pont maga a kategorizálás. A betűvé alakításnál vész el az információ egy része.

A két megközelítés logikája

Két kolléga, két betű, alig eltérő pontszám

Képzeld el, hogy két kollégád szinte ugyanott áll az X Extraverzió skáláján. Épp a kategóriahatár két oldalán. Az egyik „E” betűt kap, a másik „I”-t, mintha ellentétek lennének.

Egy harmadik kollégád harminc ponttal arrébb áll, mégis ugyanazt a betűt kapja, mint az egyikük. A kategórianyelv mindkét irányban téved. A kis különbséget felnagyítja. A nagyot eltünteti.

A trita is ad címkét – de nem abból dolgozik

Az eddigiek után jogos a kérdés: mi magunk is adunk nevet a profilnak. A trita a két legerősebb dimenzióból képez egy címkét. A domináns dimenzió adja az alapot, a második a jelzőt. Így lesz valakiből például „Energikus újító” vagy „Módszeres hídépítő”.

Hat alap archetípus van, mindegyikhez öt lehetséges jelző társulhat. Ez harminc kétszavas címke. Ehhez jön még hat eset, amikor csak az alapot használjuk, jelző nélkül. Összesen harminchat.

A hat alap eset a lényeg. Ha a második és a harmadik legerősebb dimenzió között tizenegy pontnál kisebb a különbség, a sorrendjük a mérési hibán belül van. Ilyenkor nem állíthatjuk biztosan, hogy melyik az erősebb. A címke jelző nélkül marad.

A címke tehát rövidítés, nem az eredmény maga. Visszavezethető a hat pontszámra, bármikor kibontható, és eltűnik, amint a részletekre nézel. Egy négybetűs kód ezzel szemben maga az eredmény: mögötte nincs hová visszanyúlni.

Becsületesség-Alázat: amit a legtöbb kérdőív nem mér

A H Becsületesség-Alázat a hatfaktoros modell legjellegzetesebb többlete. Sem a klasszikus Big Five-ban, sem az MBTI-ban nincs önálló megfelelője. Négy területet fog össze: őszinteség, méltányosság, a kapzsiság kerülése és szerénység. Vezetőként ezzel tudsz beszélni a méltányosságról, a státuszról és az önérdek-érvényesítésről.

Pletzer és munkatársai 2019-ben a személyiség és a káros munkahelyi viselkedés kapcsolatát vizsgáló kutatásokat összegezték. A Becsületesség-Alázat mutatta a legszorosabb kapcsolatot a vizsgált dimenziók közül. Ez közepesen erős együttjárás. Köznyelven annyit jelent, hogy nagy csoportokat összehasonlítva a magasabb pontszámú csoportokban átlagosan kevesebb normaszegés fordul elő. Hozzá kell tenni, hogy sok egyéni eset viszont szembemegy ezzel a tendenciával.

Lee, Berry és Gonzalez-Mulé 2019-es meta-analízise a feladatteljesítménnyel való kapcsolatot mérte. Ott gyenge együttjárás jött ki. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy a személyiségpontszámból a szakmai teljesítményre alig lehet következtetni.

A gyakorlatban ebből az következik, hogy nagy belső sokféleség esetén érdemes a méltányosságról és a közös szabályokról beszélgetni. Az aggregált riport a csapat egészéről ad képet. Azt nem mutatja meg, ki hol áll az egyes dimenziókban, és ez szándékos. Erről az aggregált csapatprofilról szóló cikkünkben írunk bővebben.

Mikor melyiket válasszuk?

Egyszeri beszélgetésindítónak az MBTI is jól működik. Ha a cél egy önismereti workshop közös szókincsét megalkotni, akkor a kategóriák nyelve gyorsan bevonja az embert. A résztvevők általában élvezik, és ez sokat érhet. A trita címkeképzése is alkalmas erre, de az MBTI gyorsabb és egyszerűbb folyamatot ad.

Csapatmunkához és későbbi összehasonlításhoz fokozatos dimenziók kellenek. Ez akkor számít, ha az eredményre később is építeni akarsz. Külső visszajelzéssel vetnéd össze, csapatszinten néznéd az eloszlást, vagy egy év múlva megismételnéd a mérést. Mindhárom esethez olyan mérés kell, amely a különbségek mértékét megőrzi.

Az MBTI kiadója is közöl megbízhatósági adatokat. A döntő különbség a szerkezetben van. A fokozatos skála többet őriz meg a finom részletekből. A lényeg pedig gyakran ezekben rejlik.

Négy kérdés, amit érdemes feltenni

Ha kérdőívet választasz a csapatodnak, ezt a négy kérdést tedd fel a szállítónak. A válaszok többet mondanak, mint a marketinganyag.

„Fokozatot vagy kategóriát ad az eredmény?” Ha kategóriát, kérdezd meg, mi történik a kategóriahatár közelében álló emberekkel.

„Milyen nyelven és milyen mintán validálták?” Egy angol nyelven validált eszköz magyar fordítása nem automatikusan validált eszköz. Az adaptáció külön munka.

„Mit mutat a megbízhatósági adat, és honnan származik?” Kérj konkrét számot és forrást. A „kutatásokkal alátámasztott” megfogalmazás önmagában semmit nem jelent.

„Mire nem használható az eredmény?” Egy felkészült szállító gyorsan és konkrétan válaszol erre. Ha nincs válasza, az önmagában információ.

Források és korlátok

A fent tárgyalt kutatások eredményei csoportszintű meta-analitikus átlagok. Tendenciát mutatnak, egyéni viselkedést nem jósolnak. Az alacsony Becsületesség-Alázat pontszám nem bizonyít etikátlanságot, és önmagában semmilyen HR-döntésre nem alkalmas.

Önjellemzéses formában mindkét megközelítést torzíthatja a válaszstílus és a társas kívánatosság. A modellcsalád kutatási eredményei nem érvényesek automatikusan minden konkrét kérdőívre. A trita skálája megjelenítési forma, az értelmezéshez a normák és a mérési bizonytalanság ismerete is hozzátartozik.

Ha a hat dimenzió tartalma érdekel, kezdd a hatfaktoros modellről szóló cikkünkkel.

• McCrae és Costa (1989): az MBTI és a folytonos személyiségdimenziók kapcsolata
• Pletzer és munkatársai (2019): személyiség és munkahelyi normaszegés meta-analízise
• Lee, Berry és Gonzalez-Mulé (2019): Becsületesség-Alázat és munkateljesítmény meta-analízise
• Az MBTI kiadói összefoglalója a reliabilitásról és validitásról
• A HEXACO hivatalos skálaleírásai

A trita a hatfaktoros modellcsaládra és nyilvános IPIP-tételekre épít. A modellcsalád kutatási eredményei nem validálják automatikusan a saját tételkiválasztásunkat, magyar adaptációnkat, pontozásunkat vagy döntési célú használatunkat.