Mérhető-e a pszichológiai biztonság? Így becsüli a trita
Mennyire biztonságos nálatok kérdezni, hibázni, ellentmondani? Megmutatjuk, hogyan ad erről becslést a trita, és mit kezdj vezetőként az indexszel.
Ebben a cikkben
A pszichológiai biztonság becsülhető, de csak a csapattagok önbeszámolóiból. Amy Edmondson 1999-es tanulmánya vezette be a fogalmat és a hozzá tartozó hétállításos, csapatszintű skálát. A trita nyolcállításos rövid felmérése ebből a fogalomból indul ki. Az eredményből azt tudhatjuk meg, hogyan élik meg a tagok a csapat légkörét. A közös munka minden oldaláról ez a felmérés sem ad képet.
Mit jelent a fogalom?
A pszichológiai biztonság azt fejezi ki, mennyire érzik a csapattagok biztonságosnak a kérdezést, a hibák beismerését, a segítségkérést és az eltérő szakmai vélemény kimondását. Egy biztonságosnak megélt csapatban is lehetnek kényelmetlen beszélgetések és konfliktusok.
Egy pszichológiailag biztonságos csapatban a szakmai nézetkülönbségek nyíltabban jelennek meg, mert a tagoknak kevesebb energiát kell önvédelemre fordítaniuk.
A gyakorlatban ez azon látszik, ki meri kimondani egy megbeszélésen, hogy egy múltbéli döntés rossz volt.
Frazier és munkatársai 2017-es metaanalízise szerint a pszichológiai biztonság együtt jár a tanulási viselkedéssel, az információmegosztással és a megszólalással. A teljesítménnyel is összefügg, de gyengébben. Ebből azonban nem következik, hogy minden csapat teljesítményét ez jelezné előre a legpontosabban.
Mit mutatott a Google kutatása?
A Google Project Aristotle nevű belső elemzése 180 saját csapatot vizsgált. Az eredményes működéssel együtt járó öt jellemző közül a pszichológiai biztonságot emelték ki elsőként. Az eredményeket 2015-ben tették nyilvánossá a re:Work oldalukon.
Ez egy szervezet saját csapatain végzett megfigyeléses vizsgálata volt. A tapasztalatai hasznosak, de nem általánosíthatók automatikusan minden vállalatra. A Google csapatainak összetétele és munkakörnyezete más cégekétől is eltérhetett.
Az egyéni tudás ettől még számít. Ahhoz viszont, hogy a csapat használni tudja a tagok tudását, az együttműködésüknek is támogatnia kell a közös munkát.
Hogyan becsüli meg a trita?
Edmondson eredeti, hétállításos skálája azt vizsgálja, mennyire érzik biztonságosnak a tagok a hibák beismerését, a nehéz témák felvetését és a segítségkérést. Arra is rákérdez, tartanak-e a megszólalás társas következményeitől, például a megszégyenítéstől. Az eredményt elsősorban csapatszinten értelmezzük: azt foglalja össze, hogyan élik meg a tagok a közös munkát. Ez szervezeti szinten is adhat támpontot.
A trita saját rövid felmérése nyolc állításból áll. Ez nem azonos az eredeti skálával.
Ahhoz, hogy igazoltan megbízható és érvényes mérőeszköznek nevezzük, több vizsgálatra van szükség. Dokumentálnunk kell az állítások eredetét, a mérés megbízhatóságát és a kérdések mögött kirajzolódó szerkezetet. Azt is ellenőriznünk kell, hogy a válaszok csapatszinten összegezhetők-e, és az ismételt mérés mennyire érzékeli a változást. Ezen a dokumentáción dolgozunk, és az eredményeket ezen a blogon tesszük közzé.
Az indexünk a csapattagok észlelt pszichológiai biztonságáról ad becslést. A csapatról vagy a vezetőről nem mond objektív ítéletet. Éppen erről a legnehezebb vezetőként közvetlen képet kapni, hiszen aki nem érzi biztonságosnak a megszólalást, valószínűleg ezt sem fogja szóban jelezni.
Így néz ki a riport pszichológiai biztonságról szóló része:
A pszichológiai biztonság felmérése
Csapatindex és területek – egyéni válaszok nélkül
7 válasz · Az index legalább 3 válasz beérkezése után jelenik meg.
A csapatindex mellett az egyes területek átlagát is megmutatjuk, és kiemeljük a legalacsonyabb értéket. Az egyéni válaszok sehol nem jelennek meg.
Mit jelent a hármas küszöb?
A rövid felmérés válaszait közvetlen személyazonosító nélkül kezeljük. Három válasz alatt nem jelenítünk meg csapatindexet. Ez csökkenti az egyéni válaszok közvetlen felfedésének kockázatát.
Három válasz nem tudományosan igazolt anonimitási határ. Kis csapatban a megfogalmazás, az időzítés vagy a helyzet alapján továbbra is lehetséges a visszakövetkeztetés. Ezért bizalmas, személyazonosító nélküli adatkezelésről és a riport megjelenítéséhez szükséges legkisebb válaszadói létszámról beszélünk. Teljes anonimitást felelősen nem ígérhetünk.
A résztvevőknek tudniuk kell, mi történik a válaszaikkal. Ha személyes következményektől tartanak, az a válaszaikat is befolyásolhatja.
Az indextől a vezetői beszélgetésig
Az indexből önmagában nem derül ki, min változtassatok. A tanácsadói konzultáción a saját tapasztalataitokkal és a többi összesített eredménnyel is összevethetitek. Így például konkrét feladatokról, döntésekről vagy megbeszélésekről tudtok beszélni.
Például az alábbi négy változtatást próbálhatjátok ki:
- Tanulás a hibákból. A visszatekintő megbeszélésen először nézzétek meg, mit tanulhattok egy hibából, majd beszéljétek meg, hogyan javítjátok.
- A vezetői bizonytalanság kimondása. Az „ebben nem vagyok biztos, ti hogyan látjátok?” kérdés teret adhat a többiek tapasztalatainak.
- Bevonás. Döntés előtt kérdezd meg azt is, aki még nem szólalt meg, hogy szeretne-e hozzátenni valamit.
- A segítségkérés egyszerűsítése. Beszéljétek meg, kitől, mikor és hogyan lehet segítséget kérni.
A csapat helyzetéhez illő változtatást válasszatok, majd néhány hét múlva beszéljétek meg, mi változott a gyakorlatban.
Mikor beszélhetsz változásról?
Egy második mérés megmutatja az index eltérését. Ahhoz, hogy ezt érdemi változásként értelmezd, figyelembe kell venni a mérési hibát, a válaszadói kört, a csapat összetételét és az időközben történt eseményeket. Egy távozás és egy belépés önmagában is elmozdíthatja az átlagot.
Az összehasonlító riportunkban ezért a pontkülönbség mellett a mérési bizonytalanság és az összetétel változása is az értelmezés része. Ha a különbség nem különíthető el a bizonytalanságtól, nem állítjuk, hogy a csapat pszichológiai biztonsága javult vagy romlott.
Mit ne csinálj az indexszel?
Az index használatakor több félreértést is érdemes elkerülni. Az egyik a csapatok egymáshoz mérése. Egy alacsonyabb érték a szervezet más csapataihoz képest nem minősíti a vezetőt, mert a feladat, a terhelés és a csapat története is eltér.
Az indexből célszámot sem érdemes csinálni. Ha a résztvevők tudják, milyen eredményt várnak tőlük, könnyebben ehhez igazíthatják a válaszaikat. Ilyenkor a következő mérés kevésbé mutatja meg, hogyan érzik magukat a csapatban. Az indexet ezért ne kösd bónuszhoz vagy teljesítményértékeléshez.
Források és korlátok
A nyolc állításból álló rövid felmérést mi állítottuk össze. A hivatkozott szakirodalom a fogalom tudományos alapját adja. Saját kérdőívünk megbízhatóságát és érvényességét külön vizsgáljuk.
Ha a bevezetést tervezed, előtte olvasd el a felmérés bevezetéséről szóló cikkünket. Egy mérés önkéntessége itt közvetlenül befolyásolja az eredmény hitelességét.
- Edmondson (1999): Psychological Safety and Learning Behavior in Work Teams
- Frazier és munkatársai (2017): a pszichológiai biztonság meta-analitikus áttekintése
- Google re:Work: a Project Aristotle módszere és eredményei
- Newman és munkatársai (2017): pszichológiai biztonság kutatási áttekintése
Megjegyzés a hivatkozásokhoz: a Project Aristotle eredményeit a Google szakaszosan tette közzé 2015 és 2016 között. A 2015-ös évszám a re:Work útmutató első nyilvános megjelenésére utal.
További olvasnivaló
Nézd meg, milyen eredményt kapsz.
Körülbelül 10 perc alatt képet kapsz arról, mivel járulhatsz hozzá a csapat munkájához. A felmérés ingyenes.
Értesítő
Új cikkek és válogatott összefoglalók
Szólunk, ha új cikk jelenik meg, és időnként hírlevelet is küldünk válogatott olvasnivalókkal. Bármikor leiratkozhatsz.